A Fidelitas Jogi és Közigazgatási Kabinet „Társadalmi igazságtétel vs. élethez való jog – Halálbüntetés: napirenden!” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést június 6-án, szombaton, ahol Cservák Csaba (alkotmányjogász, KRE-ÁJK), Gulyás Gergely (jogász, az Országgyűlés alelnöke) és Mráz Ágoston Sámuel (politikai elemző, a Nézőpont Intézet igazgatója) beszélgetett a rendszerváltás óta tabunak számító témáról.
Illés Boglárka kabinetvezető a bevezetőben elmondta, hogy a beszélgetés célja nem a halálbüntetéssel kapcsolatos pro és kontra érvek felsorakoztatása, hanem egyrészt annak a tudatosítása, hogy ma Magyarországon a halálbüntetés bevezetésének nemzetközi jogi akadályai vannak, másrészt pedig érdemes arról beszélni, hogy vannak-e olyan társadalmi csoportok, akik a hétköznapjaikban olyan problémákkal szembesülnek, melyekre a halálbüntetést megoldásnak látják.
Gulyás Gergely elmondta, hogy az emberi természettől a talio-elv nem áll messze, nem véletlen ugyanis, hogy a halálbüntetést csak a 20. században törölték el. Kifejtette, hogy a halálbüntetést nem támogatja, azonban ezzel nem a széplelkű-liberális büntető politikát követi, hanem keresztény értékek mentén foglal állást. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz frakció minden alkalommal megszavazta a halálbüntetés tilalmáról szóló dokumentumokat, vagyis a Miniszterelnök mellett a Fidesz is az élet pártján áll.
Cservák Csaba arra kérte a résztvevőket, hogy gondoljanak bele: ha vannak olyan emberek, akik az utcán a nyomorognak és a büntetés végrehajtási intézetben jobb körülmények között lehetnek, akkor megéri bűncselekményt elkövetni, ami szerinte egy tarthatatlan állapot. Alkotmányjogászként kijelentette, hogy a szigorú büntetőjog híve, de ez nem mond ellent az emberi jogok védelmének. Felhívta a figyelmet továbbá arra: az áldozatok és hozzátartozóik emberi jogaira is jobban kellene fókuszálni.
Mráz Ágoston az elméleti vita helyett a halálbüntetés támogatottságának a kérdését hozta fel. Elmondta, hogy a Nézőpont Intézet 1 000 fős reprezentatív telefonos kutatást végzett, ahol azt tették fel a megkérdezetteknek, hogy támogatnák vagy elleneznék a halálbüntetés alkalmazását? A válaszadók 44 százaléka inkább támogatja és 45 százaléka inkább ellenzi, azonban hangsúlyozta, hogy itt nem a halálbüntetés jogszabályi bevezetéséről, hanem annak konkrét alkalmazásáról kérdezték meg a közvélemény-kutatás résztvevőit. A társadalmi csoportok közül a települések között nem mértek releváns különbséget, azonban a hölgyek inkább élet-pártiak, ugyanis a megkérdezettek 39 százaléka, míg a férfiak 50 százaléka támogatná a halálbüntetést. Véleménye szerint a halálbüntetéssel kapcsolatos vita politikai perspektívából is mérhető, ugyanis a rendszerváltás után számos olyan ügy maradt, amiről nem folyt társadalmi párbeszéd az országban. Mráz szerint a rendszerváltás adóssága, hogy erről nem volt semmilyen diskurzus és a halálbüntetéssel kapcsolatos vitáknak ezt a szerepet kell betölteniük.
 |
 |
A beszélgetés végén az előadók kifejtették, hogy a terrorizmusnak más a megítélése ezen a területen még akkor is, ha a terrorista fogalma többnyire definiálatlan. Oszama Bin Laden esetében eljárás nélkül hajtottak végre halálbüntetést, de feltételezhetően a büntetést ellenzők között sem lenne sok olyan, aki ezzel ne értett volna egyet.
A beszélgetés tanulsága egyértelmű: Gulyás Gergely és a Fidesz-frakció, illetve Cservák Csaba és Mráz Ágoston is egyértelműen élet-párti. Ettől függetlenül a halálbüntetés kérdése folyamatosan felbukkan majd, ha valamilyen tragikus esemény történik és a politikának minden egyes alkalommal foglalkoznia kell vele, napirenden kell tartania.
2015.06.09.
Közösség és közélet
