Hírek
A másfél órás beszélgetés 4 kérdéskörre koncentrált: a politikai kommunikáció terén érvényesülő nemzetközi trendek elemzését követően a magyar közéletről, a magyar politikai nyilvánosságról, majd Magyarország nemzetközi megítéléséről és végül a fiatalok eléréséről volt szó.

Kovács Zoltán, aki 7 éve vesz részt a kormányzati munkában, két fő folyamatot emelt ki az utóbbi évekből. A második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését követően számos olyan ügyet képviselt következetesen (például nyári árvíz kezelése, vagy a vörösiszap katasztrófa 2010-ben, új Alaptörvény szükségessége, új gazdaságpolitikai filozófia kialakítása és képviselete), amelyek elszántságot tükröztek, ugyanakkor rendkívül konfliktusos környezetet teremtettek. Viszont az a média környezet, amely ezekről a konfliktusokról közvetít, alapjaiban alakul át napjainkban. A szemünk láttára bomlik fel minden, amit a kommunikációelméletek keretében az egyetemen tanítottak az utóbbi évtizedek során. Világossá vált, hogy mindenki érdekek és értékrend alapján tudósít, alig van esély arra, hogy objektív hír jelenjen meg egy politikai szereplőről, így Magyarország kormányáról is.


Dömötör Csaba a kommunikációs eszközök esetében megfigyelhető trendek következményeit elemezte, amelyek közül 5 jelenséget emelt ki: a képi és vizuális eszközök térnyerését, az egy hírre fordított figyelem csökkenését, a hírciklusok felgyorsulását, a közösségi média mint információforrás drasztikus erősödését, valamint a markáns személyiségek előtérbe kerülését a politikai viták során.

A magyar nyilvánosságot európai viszonylatban is szabad, szókimondó közegként határozták meg, amely a baloldali és a jobboldali térfélen is rendkívül sokszínű, mindenki megtalálja a magának tartalom és stílus szempontjából leginkább megfelelő forrást. Fontosnak tartották az elérhetőség kérdését, ugyanis egy politikai szereplő akkor tudja a leghitelesebben átadni üzenetét, ha arról élőben beszélhet. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a migrációs hullám Magyarországot érintő tetőpontján, 2015 szeptemberében közel 300 élő interjút adott külföldi médiumoknak, aminek köszönhetően a magyar álláspont folyamatosan, élőben tudott megjelenni a nemzetközi politikai életben. Ennek köszönhetően ma is hitelesen lehet képviselni ugyanazt az álláspontot, hiszen sok más európai kormánnyal szemben Magyarország két évvel ezelőtt is ugyanazt képviselte a migráció kérdésében, amit napjainkban.

 

 

Magyarország nemzetközi megítélésével kapcsolatban mindketten pozitív tendenciákról számoltak be, amelyeket hivatalos külföldi utak, illetve külföldi kapcsolataik révén tapasztaltak. Ezt mutatja Dömötör Csaba szerint, hogy Magyarországnak nagyon régóta nem volt ennyire ismert és egyben elismert miniszterelnöke, akinek számos európai kérdésben fajsúlyos, kardinális véleménye van, és ezt Európában mindenhol meghallgatják. Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár továbbra is vannak olyanok Nyugat-Európában, akik nem szimpatizálnak Magyarországgal, ennek az az egyik oka, hogy nem tetszik nekik, hogy van egy kormány, amely évek óta következetesen képviseli és védi saját választóinak az érdekeit abban az esetben is, ha ez ütközik a régi tagállamokkal. A magyar álláspont elismertsége és a magyar lobbierő sokat fejlődött az utóbbi évek során, ami szintén nem tetszik egyes politikai szereplőknek.

Hajdú András, politológus, a beszélgetés moderátora